Vegyük például a testbeszédet. Ha odafigyelünk rá és azt mutatjuk, hogy érdekel, amit a másik mond, hogy fontos számunkra a partnerünk, akkor az mindenképp szimpatikussá tehet bennünket annak a szemében, akivel éppen beszélgetünk vagy akinek a társaságában vagyunk. A szakemberek szerint a sikeres kommunikáció több mint fele részben a nem szóbeli dolgokon múlik – és a testbeszéd is ezek közé tartozik. Emellett persze a genetika, a kémia is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy kit tartunk vonzónak és kit nem, ezen viszont nemigen tudunk módosítani. A nem szóbeli (nonverbális) jeleken azonban igen. Ezekkel az apró, hétköznapi dolgokkal még vonzóbbakká válhatunk mások szemében.
Egyértelmű, érdeklődő szemkontaktus: a tág pupillák egyértelműen az érdeklődésre utalnak, ami vonzó a másik számára.
Pislogjunk sokat: a pislogás ugyanis szintén azt jelzi a másik felé, hogy vonzónak tartjuk, és ez azt eredményezheti, hogy ő is szimpatizálni kezd velünk.
Friss lehelet: azt hihetnénk, hogy a másik nem érzi, de a lehetünk bizony messzire elér. A tiszta, friss lehelettel nyert ügyünk van – főleg mert a kémiai vonzalom is többek között ezen keresztül valósulhat meg.
Nyitott testtartás: akik másokkal szemben nyitott testtartást tanúsítanak, az mindig vonzóbb, mint ha valaki bezárkózik. Persze nem tolakodóan vagy sértően, de természetesen.
Előrehajlás: ugyancsak fontos testbeszéd, például amikor valakivel beszélgetünk, akkor egy kicsit közelebb hajlunk hozzá. Ez azt sugallja, hogy érdekel bennünket az, amit a másik mond, valamint bizalmasabbá teheti a kapcsolatot.
Húzzuk ki magunkat: ha például belépünk egy helyiségbe, vagy csak állunk, várakozunk valahol, mindig húzzuk ki magunkat – a görnyedt hát nem vonzó.
Keressük meg a középhangunkat: a kutatások szerint a nagyon hangos és a nagyon halk beszéd sem szimpatkius. Keressük meg a középhangunkat, azt a hangerősséget, ami a kettő között van, ami kellemesebb lehet másk számára.
Forrás: ridikul.hu